Most elmesélem Nektek, hogy is történt az eset…
Egy szép napos, novemberi vasárnap reggel kidugta az orrát a nyuszi-lakból, körbeszimatolt, és mivel látta, hogy hétágra süt a nap, azonnal érezte: elérkezett a pillanat! Gyorsan összekapta magát: kitörülte szeméből az álmot, megmosakodott, kikefélte a bundáját, felvette a meleg sálját (ne felejtsük: mégiscsak november közepe van!), és útra kelt. A biztonság kedvéért az esőkabátját is felvette (ki tudja, meddig kell majd várnakoznia), és nekiiramodott. Egészen a Citadelláig szaladt. Máskor is járt már erre, így nem kellett sokáig keresgélnie: célirányosan a játszótér felé vette az irányt. Igyekezett észrevétlen maradni, ezért - mivel éppen tartózkodtak néhányan a terepen - meglapult a bokorban, és türelmesen kivárta, míg mindenki továbbsétál. Ekkor fogta magát, és kényelmesen elhelyezkedett az egyik gyerekhintában. Nem kellett soká várakoznia: először egy kisfiú érkezett a családjával, akik észrevették ugyan, de valamiért nem vittték magukkal - de azért egy kicsit meghintáztatták, hogy ne érezze magát annyira egyedül. Ezután pár perc feszült csend következett. Manó már kezdett elbizonytalanodni: lehet, hogy mégsem ez AZ A NAP? Aztán a szeme sarkából megpillantott egy (messziről kisfiúnak látszó) gyermeket (feltételezhetően apája és anyája kíséretében). Most már elkezdett mocorogni, hogy mindenképp észrevegyék. És IGEN! Kivették a hintából, elolvasták a mellékelt papírt és MEGTARTOTTÁK!!! Hurrá!
Remélhetően Manót a család végleg befogadja, és így szerető, meleg otthonra lel! :-)
Még több kép az akcióról itt: http://mano-faktura.blogspot.com/2010/11/figurka-jatek-kommando.html
Időpont: 2010. november 14.
Helyszín: Budapest, Citadella
Kommandós: Manófaktúra, http://mano-faktura.blogspot.com
És a szerencsés megtaláló, Ákos. Köszönjük a képet az Anyukájának!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése